Su Blackwell 35 éves dél-londoni művésznő könyveinek lapjai szó szerint megelevenednek és valóra váltják gyerekkorunk olvasmányélményeihez kapcsolódó titkos fantáziáinkat. Az illusztrációk életre kelnek, a betük tárgyiasulnak, a képzelet valósággá válik. De ugyanakkor a finom papírmegmunkálás révén mindez megmarad meseszerűnek, éterinek. És ezt az álomszerű hatást nagyon jól kiemeli a megvilágítás amit sokszor magába az installációkba épít be.

Érdemes ellátogatni a honlapjára, főleg hogy nemrég blogot is indított, ahol remélhetőleg betekintést enged a műtermébe, és az alkotás folyamatába!

Hubertus Gojowczyk aki 1943-ban született Németországban 1968 óta használja művészetében kiindulópontként a könyveket. Hosszú munkássága alatt több mint kilencszáz kötetet alakított át a legkülönbözőbb módon. Újraértelmezései amelyekben mind a kulturális kritika, mind az irónia tetten érhető mindig gondolkodásra, továbbgondolásra késztetik a szemlélőt. Mint például a tudás és az információ ókori helyszínét az amfiteátrumot formázó könyve...

Georgia Russell skót művésznő annak ellenére hogy szikével aprólékosan szétvagdalja, felboncolja a könyveket, valahogy mégis életre kelti őket. Az oldalak kiszabadulnak az ívek és a kötészet keretei közül és mint valami földönkívüli organizmus hullámozva terjeszkednek. Ezt a képzetet csak tovább erősítik az üvegburák és üvegdobozok amikbe rendszerint a kész művek kerülnek. Saját elmondása szerint a dekorativitás mellet az motiválja hogy felélessze a nyomtatott termékek saját és titkos lényegét és ezáltal új értelmet adjon nekik.
Szerintem sikerült neki...

Alicia Martin 1964-es születési spanyol művésznő általában nem aprózza el a könyvek átértelmezését, már ami a felhasznált könyvek mennyiségét illeti. Monumentális azobrai a lényükből fakadó statikuság ellenére hihetetlenül dinamikusak. Nem olyanok mint amik megmozdulnak hanem magát a mozgást imitálják. Áradnak, nyomulnak, folynak a könyvek...

Brian Dettmer 36 éves amerikai könyvszobrász idecitálásának most épp az ad apropót, hogy a világháló egyik legismertebb könyvrongálójának épp most fut (május 27. és július 31. között) a Barcelonai MITO Galériában Ex Libris címmel kiállítása.
A chicagói Dettmer munkái azért is izgalmasak, mert fel és kihasználja könyvek eredeti illusztrációit így hozva létre vibráló és szuggesztív hatású műveit.

Brian Dettmer honlapja.

Mivel ketten is megosztották a Facebook-on a csoporttal így a következő bejegyzést az Inspiráció rovatban Koshi Kawachi tokiói művésznek szentelem, illetve a manga alapú kiskertjének. A japán művész nem csak képregény könyveket, hanem szinte bármit képes műalkotássá átlényegíteni, de ez a projektje maga recycling művészet, a tökéletes ökológiai körforgás. A Matsuzakaya áruházban, Nagoyában kiállított kiskert is csodásan mutat, de a lapozás közben elénk táruló gyökérzet texturája valami meseszép, hátérben a képregény panelekkel. Ez persze keveseknek adatik meg, és valószínűleg zavarná is a növekvő retek palántákat a kibontakozásban.

Szabad Európa Rádió közel 100.000 könyvből álló Könyvtárát az OSA Archivum és a CEU örökölte meg. 2007 nyarán egy nyilvános rendezvény során ezekből a könyvekből bárki szabadon válogathatott, és a neki tetsző könyveket hazavihette. A maradék senkinek nem kellő mintegy 20.000 könyvet az OSA Archívum művészeti projektek létrehozásához használta fel. Ezek egyike a Könyvkocka. A projekt során 20 különböző tartalommal bíró (különböző könyveket tartalmazó), de egységes formai megoldással készült köztéri tárgyat hoztak létre Tamási Miklós vezetésével. A poliészter gyantába ágyazott könyvek kultúra, a tudományok és a művészetek évente változó 20 különböző helyszínén állnak, és akár ülőalkalmatosságként is szolgálhatnak.

Maga az alkotó így látja, látatja a Könyvkockákat:

A Könyvkockákkal a járókelőt szeretnénk elgondolkodtatni a nyomtatáshoz és a könyvkultúrához kapcsolódó értékítéleteinkről, miközben a (kölcsönzőcédulák tanúbizonysága szerint jórészt eleve feleslegesen létrehozott) könyveknek új, dekoratív és egyben hasznos funkciót adunk. A Könyvkocka nem foglal állást a Mindent meg kell őrizni és a Semmi haszna, szemétre vele! ellentétes megközelítései között. Inkább csak fölvet egy problémát, megkérdőjelez egy társadalmi-kulturális meggyőződést, felhívja a figyelmet az elv és a gyakorlat eltérésére: noha a könyveket a tudás és a kultúra megtestesítőjeként általános társadalmi tisztelet és megbecsülés övezi, ezek is lehetnek fölöslegesek, vagy használhatatlanok. A Könyvkocka ezt a dilemmát nem oldja fel, de egy különös eszközzel átírja a kérdést. Mindemellett pedig hétköznapi, hasznos céllal is bír: a fáradt vendég megpihenhet rajta

A Könyvkocka elhelyezésére bárki pályázhat. Egy épp a Néprajzi Múzeum boltjában található. Pont az, amelyik apropót szolgáltat a BookArt első nyilvános akciójához…

Részletek hamarosan.

Indítok egy inspirációs sorozatot a világhálón fellelhető könyvrongálók munkáinak javából, hátha segíti a ráhangolódást az alkotóknak.

Az első a sorban a méltán népszerű Mike Stilkey, egy hippi kinézetű ex-deszkás, aki a sör és az állatok mellett leginkább a könyveket szereti. Már nem olvasni, hanem festeni rájuk. Csak hogy nem menjenek kárba...

A most 35 éves Los Angeles-i művész előbb csak portrékkal díszítette a könyvek borítóit, majd elkezdett kirakózni a gerincekkel, majd elszaladtak vele a lovak és a dolog egy projekt-kiállításban csúcsosodott ki 2007-ben a Rice Galérában, ahol 10 nap alatt több mint 5000 könyvet pakolt fel a falakra. A stilizált portrék, a megnyúlt alakok és az emberi formát felvevő állatok sajátos kavalkádja igazi egyedi ízű alkotások, nem csak a könyvekkel való játék miatt érdemes belemerülni az anyagba!

Érdekes, hogy a kiállítások látogatói szinte mind ellenállhatatlan kényszert éreztek hogy ezeket a sajátos felépítményeket vagy szobrokat megbontva a könyveket kézbe vegyék...

Mike Stilkey honlapja >>